Káros a dohányzás állandó leszokása
A dohányzás a legnagyobb elkerülhető egészségi kockázat az EU-ban, mely évente A munkahelyeknek és a munkahelyi egészségügyi programoknak lehetőségük van aktívabb szerepet vállalni a dolgozók leszokásának segítésében.
Összesen Néhány kivételtől eltekintve — mint például néhány tagállam vendéglátóiparában — a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy senki ne legyen kitéve dohányfüstnek a munkahelyeken. Az expozíció megszüntetése jobb egészségi állapothoz vezet mind a dolgozók, mind a munkáltatók között, valamint javul a munkateljesítmény is.
- Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel?
- Dohányzás – Wikipédia
- Hagyja abba a dohányzást holnap
- Index - Gazdaság - Nem tudunk lemondani a káros szenvedélyekről
- Kedvező napok a dohányzásról való leszokáshoz
- Mellkasi fájdalom dohányzáskor
- Hagyja abba a dohányzást a második hónapban
Table 1. Chemicals of tobacco smoke having adverse health effects Forrás: Hoffmann és Káros a dohányzás állandó leszokása alapján módosítva [1] A dohányfüst számos mérgező és irritatív [1] [2] vegyületet tartalmaz.
Ilyenek például az ammónia, a nitrogén oxidok, szerves savak, kéndioxid és különféle aldehidek, melyek szem és légúti irritációt okozhatnak. Néhányuk csökkenti a légutak tisztító funkcióját. Az es évek végén, a környezeti dohányfüst volt a második leggyakoribb foglalkozási eredetű rákkeltő expozíció a napsugárzás után az Európai Unióban [3]. A dohányfüstben található kilenc vegyi anyag [2]nevezetesen a benzol, kadmium, arzén, nikkel, króm, 2-naphthylamine, vinilklorid, 4-aminobifenyl és berillium egyes kategóriájú bizonyított emberi rákkeltőnek van besorolva.
A dohány-specifikus nitrózaminok a dohány gyártása és a dohányzás során alakulnak ki. Többségüknél kimutatták a rákkeltő hatást kísérleti állatokban. Több, mint harmincöt féle polyciklikus aromás szénhidrogént PAH találtak a dohányfüstben, sok rendelkezik rákkeltő potenciállal.
Tévhitek és cáfolatok a dohányzással kapcsolatban
A dohányfüst karcinogén nehézfémeket, mint pl. A dohányfüst számos a szaporodásra ismerten káros vegyületet tartalmaz, mint például szén-monoxidot, szén-diszulfidot, nikotint, kadmiumot és ólmot.
A PAH-ok hatással lehetnek a fejlődésre és a szaporodásra [4]. A dohányfüst nikotint tartalmaz, ami a legerősebb függőséget okozó addiktív hatású anyag.
Káros a dohányzás állandó leszokása
A nikotin, a szén-monoxid és a nitrogén-monoxid szív-és érrendszeri hatással rendelkezik. A szén-monoxid hatására a vérben kialakuló karboxi-hemoglobin csökkenti a hemoglobin oxigén-szállító kapacitását.
Összefüggésben van az alacsonyabb születési súllyal és a korai halálozással is [10]. Ezen kívül, az ETS-ben található kisméretű szálló por angol rövidítéssel: PM szem és légúti károsodásokhoz vezetnek, mint például az irritáció.
Rák Statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a dohányosok házastársai esetében a tüdőrák kialakulásának kockázata és a dohányzó házastárs által kibocsátott ETS között.
Diószegi Judit pszichiáter Számos olyan állítással találkoztunk már, melyeket dohányos személyek hangoztatnak, dohányos mivoltukat, illetve a leszokás mellőzését magyarázva, próbálva ezzel meggyőzni környezetüket, de leginkább önmagukat.
Ebből adódóan le lehet vonni a következtetést, hogy azok esetében, akik sohasem gyújtottak rá az ETS expozíció a tüdőrák kialakulásának az egyik oka [2]. Bár az ETS-sel kapcsolatos többletkockázat kicsi, a dohányfüst mégis fontos környezeti karcinogénmert a füstnek kitett személyek száma magas.
A dohányfüst expozíciónak tulajdonítható tüdőrákos esetek száma évente 1,3 relatív kockázatot feltételezve megközelítőleg az EU-ban [11]. Az ETS expozíciónak kitett sohasem dohányzók mellrák kialakulási kockázatával kapcsolatban a bizonyítékok nem egyértelműek [2]. Tíz eset-kontroll vizsgálatból négy tanulmányban találtak statisztikailag szignifikánsan emelkedett kockázatot.
A dohányzás káros hatásai
A dohányfüst expozíció és az orrgarat-rák, káros a dohányzás állandó leszokása rák, orrmelléküregrák, méhnyak-rák, gyomor-bélrendszer rákja, továbbá az egyéb rákformák közötti összefüggésekre vonatkozó adatok ellentmondóak és ritkák. Munkavégzés közben az ETS-sel egyidőben bekövetkező egyéb rákkeltő expozíciót is figyelembe kell venni.
Azon dohányosoknál, akik azbeszt expozíciónak is ki vannak téve, nagyobb eséllyel alakul ki tüdőrák, mint a külön azbeszt és külön dohányfüstnek kitett egyéneknek összesen [12]. Ezen túlmenően, fontos a munkáltató felelőssége, ha a munkahelyén és nem az otthonában dohányfüstnek kitett, nemdohányzó munkavállalónál tüdőrák alakul ki.
Szív-és érrendszeri betegségek A dohányzó házastárs miatti dohányfüst expozíció összefügg a szívbetegség kialakulásának megnövekedett kockázatával.
Bizonyítottan szignifikáns dózis-válasz kapcsolat van az expozíció intenzitása és a relatív kockázat mértéke között. Egystroke-on átesett beteg között végzett esetkontroll tanulmány szerint azok a férfiak, akik dohányfüst expozíciónak voltak kitéve 2,1-szer nagyobb esélyük volt a stroke-ra, mint azoknak, akiket nem ért dohányfüst expozíció.
Légúti fertőzések A dohányfüst expozíció gyermekek esetében növeli a légúti fertőzésekre való fogékonyságot [18].
Az invazív pneumococcus fertőzés 2,5-szer nagyobb valószínűséggel gyakrabban fordul elő a dohányfüst expozíciónak kitett nemdohányzóknál, mint azon nemdohányzó kontrolloknál, akiket nem ért expozíció. Dózis-válasz kapcsolat figyelhető meg a dohányfüst expozíció időtartama és az invazív pneumococcalis betegség kialakulásának kockázata között.
Felnőtteknél a dohányfüst expozíció összefüggésben van a meningococcus okozta megbetegedések kialakulásának kockázatával [8]. Asztma és COPD Az ETS expozíció gyulladásos és irritatív reakciókat vált ki a légutakban, melyek légúti tünetekhez és a tüdő funkcióvesztéséhez vezetnek [5][7].
